Megtettük az első lépést

Megtettük az első lépést

Milyen az átlagos sportoló Európában? Annyit elárulhatunk, hogy 55 év alatti férfiről van szó, a kontinens északi országaiban él, és valószínűleg az egészségmegőrzést jelöli meg fő érvnek a sportolás mellett – legalább is ez derül ki az Eurobarométer 2014-es felméréséből.

Milyen rendszerességgel sportolnak az európaiak? Hogyan állnak a fittség és a sportolás terén? És mindebben a kavalkádban Magyarország hogyan javít a teljesítményén a sport, a fittség segítségével? Nem utolsó sorban mit kell tennünk ahhoz, hogy a rendszeres mozgással kapcsolatos gondolataink teret nyerjenek és végre tettlegességig „fajuljanak”?
Nézzük hát.

Így (nem) mozog Európa

Nem vitás, Európa lusta. A sport, a mozgás jótékony hatásait kívülről fújja, ám ehhez képest az európaiak mindössze 41%-a sportol hetente legalább egyszer. Bár a helyzet az elmúlt években valamelyest javult, még mindig mondhatjuk, hogy a döntő többség abszolút inaktív. Sokan, sokféle kifogást keresnek, a legtöbben (42%) az időhiányt jelölték meg, míg az európaiak 20%-ának a kellő motivációja sincs a mozgásra.

Az Eurobarométer felmérése szerint a legkevesebbet a bolgárok, románok, máltaiak, portugálok és olaszok sportolnak, mely eredmény kissé meglepő, hiszen a tengerpart számos vízi sportra is lehetőséget adhatna, emellett a homokos parton való kocogás a reggeli ébredés után sokak fejében idilli, harmonikus kép (amíg nem lakik ott).

Dicséretes eredménnyel büszkélkedhetnek azonban az északi országok, a svédek 70%-a például heti rendszerességgel végez valamilyen testmozgást, még a hideg ellenére is. Sőt, Svédország 15%-a hetente öt alkalommal sportol, ami a 8%-os európai átlaghoz képest kiugró lelkesedésről tesz tanúbizonyságot. Ezzel a remek teljesítménnyel azonban nem csak a svédek, hanem mi, magyarok is büszkélkedhetünk.

A fejlődés magyar ösvénye…

Magyarország az elmúlt évek adataihoz képest rengeteget fejlődött a sport, mozgáskultúra tekintetében: a 2009-es felmérések eredményeivel összehasonlítva 10 százalékponttal, 5%-ról 15%-ra javult a hetente legalább 5 alkalommal sportolók aránya, míg a heti rendszerességgel való mozgás 15 százalékponttal lett népszerűbb a magyarok életében.

A 15 és 24 év közötti magyarokra jellemző leginkább a sportolás, ugyanis 64%-uk legalább heti rendszerességgel választ valamilyen testmozgást. A 25-39 év közötti korosztály csaknem fele sportol hetente legalább egyszer, míg az idősebbeknél fokozatosan csökken ez az arány. Európában mi választjuk a legritkábban a szabadtéri sportokat: csupán a magyarok 16%-a sportol a szabadban, míg például Finnországban 72% ez az arány.

Minden kezdet nehéz?

Manapság már sokféle eszköz áll a munkavállalók és munkáltatók rendelkezésére a sporttámogatás terén. Cafeteriaként adható különböző juttatásoktól kezdve a dolgozók biciklivel való munkába járásának támogatásán keresztül a vállalati edzőtermekig, csoportos órákig.

A vállalati aktivitás felmérés – mint például a Legfittebb Munkahely Felmérés – és egy jól kidolgozott egészségprogram a munkáltató részéről nagy lendületet adhat a munkavállalóknak, amelyet a számos rendelkezésre álló sportesemény lehetőség az egész év során aktívan tarthat. A sport a kollégákat is összehozza, így megfelelő ösztönzéssel remek csapatépítő, motiváló eszközzé válik.

Az eredmények pedig nem maradnak el: kevesebb hiányzás, növekvő lojalitás, kiegyensúlyozott munkavégzés és még sorolhatnánk.

Vélemény, hozzászólás?