A munkavállalók fele kiégett a Covid miatt – mit tehet ilyenkor a cég?

A munkavállalók fele kiégett a Covid miatt – mit tehet ilyenkor a cég?

A HR Portál nemrégiben kutatást végzett olvasói körében, hogyan élték meg a Covid-évet munkavállalóként. Az eredmény igen beszédes, kiderül belőle többek közt, hogy a munkavállalók közel fele érzi azt, hogy ki van égve, mindössze 13 százalék térne vissza a napi irodai bejáráshoz, és az otthonról dolgozók 45 százaléka elégedett munkaadója támogatásával. A kutatást olvasva felkerestük az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesületet, hogy megkérdezzük, ők miben látják a megoldást, hogy ez a szomorú tendencia megváltozzon, visszafordítható legyen.

Az biztos, hogy elkerülhetetlenül és többségében negatív hatást gyakorolt az egyénre és így a munka világára is a világjárvány. A HR Portál kutatása szerint például minden nyolcadik munkavállalót elbocsátották. Ezek az információk, illetve ezek következményei sokunk életére rányomták a bélyegét, amivel most meg kell küzdeni.

Nekünk az Egyesületnél az a feladatunk, hogy a megviselt cégvezetőket és munkavállalókat most fokozottan támogassuk. Ehhez az is szükséges, hogy minél több helyen tudjanak rólunk, újra felfedezzenek bennünket, és azt a tudást, amit az évtizedek alatt felhalmoztunk az egészségmegőrzés terén, azt ezekben a “viseletes” időkben eljuttassuk a munka világának irányítói felé, és támogassuk őket a vállalati immunitás erősítésében. Mind e mellett más szemüvegeket is érdemes lesz felvennünk, és azon keresztül szemlélni a munka világát. Például a munkahelyi egészség fogalmát a szolgáltató szektorban, a helyhez kötetlenségből (home office) adódóan már érdemes lehet átértelmezniük munkavállalói egészség fogalmára?

– vetette fel Horváth Emil, az EMEGY elnöke.

2020-2021-ben a laikusok, és az addig az egészségükkel kevésbé törődők számára is kiderült, hogy az egészség megtartása nem csak az állam, vagy az ellátórendszer felelőssége és terhe, hanem közös.

De mit tehet például egy cégvezető az alkalmazottaiért?

A munkahelyi egészség visszanyerésében és hosszútávú fenntartásában úgy hiszem, hogy egy cégnek a legkardinálisabb feladata az lehet, hogy minél több egészség prevenciós eshetőséget kutat fel, próbál ki, integrál, majd testreszab a szervezetén belül. Ha egy cég a vízióit meg kívánja valósítani, akkor szerencsés lehet a jövőben, ha abba konkrét terveket, célokat állít fel az egészségesség fenntartása mentén is, kialakítva azt a hatékonyan működő “munkahelyi immunrendszert”, ami minél több vészforgatókönyvre is fel van készítve (pl. munkatársak sorozatos és nagyszámú lebetegedésének megelőzése; az alacsony vagy egyoldalú ingerek okozta fásultság megelőzése; a munkavállalói teendők megsokszorozódásának kezelése, mint pl. a gyerekek otthoni foglalkoztatása, lekötése melletti munka ütemezhetőségének-átruházhatóságának megelőzési terve; stb.) Amiben az immunkatonák – azaz az összes munkatárs – ráedzettek és felkészültek, hogy időben felismerjék, segítséget kérjenek és közös erővel elpusztítsák a szervezetbe behatoló idegen és ártó anyagokat, amik a szervezeti működést rombolják, ellehetetlenítik

– mondta az EMEGY elnöke.

A jó hír, hogy a hosszú pandémiás helyzet miatt szinte minden cég kénytelen volt a munkavállalói munka- és egészségvédelmének érdekében szigorúbb intézkedéseket tenni, mint talán fennállásuk óta eddig bármikor.

Ezáltal több cég is olyan szemlélettel gazdagodhatott, ami az egészségügyi kockázatok megelőzésének attitűdjét erősítheti, és ami a jövőben egy biztonságosabb és egészségtudatosabb szervezetépítést is magába foglalhat. Ami háttérbe kerülhetett, az az életmódváltást közvetlenül támogató konkrét eszközök elérése, korlátozott hozzáférhetősége, és az egészségprogramok egyik nagy megtartó ereje, a közösségi élet. És mindaz a sok pozitívum, ami ezzel jár, például a valahová tartozás, a nyitottság, a lelkesítés, az elfogadás, a humor, a kapcsolatok építése és még sorolhatnánk

– mondta Horváth Emil.

A bezárt edzőtermek, sportlétesítmények hatására a közösség motiváló ereje elapadt, átalakult, ami bizony befékezhetett sok embert az egészség-terveivel kapcsolatban, amit akár korábban a munkahelye is támogatott.

Bár mozogni lehetséges otthon is, online csoportban, ez nem vitás. A kérdés, hogy meddig tartható fenn? Csupán magamból kiindulva, aki sok esetben spártai módon, hosszú évek óta képes vagyok akár magányosan is edzeni, sportmozgást végezni, még nekem is kihívást jelentett, hogy hónapokig csak az otthoni kisebb térbe kellett mindezt megtennem. Egy idő után a motiváltságom kezdett alábbhagyni. Akkor mi lehet az egészségük fejlesztésében éppen elinduló, vagy azt újszerűen komolyan betervező emberekkel, ők hol tarthatnak most? Akik például munkaadójuk megtervezett egészségprogramjának hála a túlsúlyuktól szerettek volna megszabadulni, ám az otthon ülőssé kényszerítő életmód éppen ez ellen dolgozott? Tettek végre egy kísérletet, rászánták magukat, ki tudja, milyen nehézségek árán, majd amikor a tettek mezejére lépnének, korlátozásokba ütköznek. A sikerek nem jönnek, a kudarcélmény erősödik, a magába vetett hit alább hagy, az önutálat felerősödik. Ezek után nem lehet könnyű ismét rábírni ezeket az embereket a változtatásra

– tette hozzá Emil.

Nehezítő körülmény most, hogy a sok céges, vállalati egészségprogram beszorult az online térbe, redukálódott előadásokra, egyéni konzultációkra, tanácsadásokra és csoportos foglalkozásokra.

Valahogy erről azok a sci-fi filmek jutnak eszembe, amiket tizen x évekkel ezelőtt láttam, amikben emberek ültek a képernyőik előtt, és egy elképzelt, vizuális közegben, kognitívan élték azt a csodás és egészséges életet, amire vágytak. És mindeközben kivétel nélkül mindegyikőjük elhízott volt a nulla mozgástól, és fizikálisan kész kihívás volt eljutniuk a vizuális szobából akár a mosdóba. Valahogy ez a kép éleződik bennem az erősödő online világgal kapcsolatosan. A kényelem nagy úr – hallottam már gyerekként is. És egyben egy lassan, de biztosan elsorvasztó szer is. Talán erre hívnám fel a figyelmet, az ellustulás lehet egy olyan tényező, amit nem szabad hagynia a munkáltatóknak, hogy munkavállalóikon elhatalmasodjon

– mondta az elnök.

És erről fontos beszélni, mert azzal áltatni magunkat, hogy minden visszaáll a régibe, felesleges. A HR Portál kutatása jól mutatja, hogy a hazaszorult dolgozók nagy többsége – több mint 50%-a – teljesen vagy részben, de elzárkózik a teljes irodai környezetbe való visszatéréstől.

Ez ugye azt jelentheti, hogy adott esetben egy 100 fős irodai munkavállalót foglalkoztató munkahelyen, ha mindenkit újra köteleznek a régi munkarendre, vagyis vissza az irodai közegbe, akkor az kb. 50 fő esetében már egy magasabb kockázatot jelenthet a lelki, mentális és később testi megbetegedések kialakulásában. Hiszen olyanra “kényszerülnek” ezek az emberek, amit már nem szeretnének, amiben már nem érzik jól magukat (komoly összehasonlítási alapjuk lett), ami belső konfliktust okozhat, és miatta frusztráció, feszültségszint-emelkedés jelentkezhet tartósabb fennállás esetében. Ez a folyamat aztán mentálisan, lelkileg kiütheti az embert, attól is függően, kinek milyen megküzdési stratégiái vannak. Ezt sem lehet feltétlen figyelmen kívül hagyni.

Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület a munkaadókat a megújulás, az újraalkotás és annak megoldásai területén szerteágazóan tudja támogatni. Amennyiben ön is szeretne tenni munkavállalói egészségéért, de ezekben a nehéz időkben azt érzi, minden próbálkozása akadályokba ütközik, keresse fel az EMEGY-et.

Vélemény, hozzászólás?